BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT GYŐRI MŰJÉGPÁLYA!
40 éve nyitotta meg kapuit a győri műjégpálya.
Az 1865-ben a városi egyik első sporttal foglalkozó egylete az első Győri Korcsolyázó Egylet volt, amely tagjai már az 1890-as évek derekán felvetették egy állandó vároi műjégpálya létesítésének gondolatát. A Győrieknek azonban közel száz esztendőt kellett várniuk arra, hogy egy modern, állandó műjégpálya létesüljön a Rába-parti megyeszékhelyen.
1983-ban a Győr Városi Tanács nagy elhatározásra jutott. Ezúttal a nagyívű terveket tettek is követték. Megbízást adtak a Észak-Dunántúli Tervező vállalatnak egy új, győri műjégpálya tervezésére, amelynek a tervei az év végére el is készültek. Ez a pálya – szakítva az évszázados hagyományokkal – már nem a Rába partra, hanem teljesen új helyszínre Kiskút-ligetre lett tervezve. A győriek még soha nem voltak ilyen közel – bátran mondhatjuk, hogy száz éves álmuk – a városi műjégpálya megvalósításához.
Az 1984-es év, számos tekintetben sporttörténelmi jelentőségű a győri jégsportok tekintetében. Mintegy másfél évtizedes szünet után, újra jégkorong szakosztály alakult a városban. A Kisalföld március 10-i számában értesülhetünk arról, hogy a Győri Dózsa megalakította jégkorong szakosztályát az Újpesti Dózsa támogatásával. A szakosztály vezetői Tullner Mátyás és Galba Béla lettek. Ez a szakosztályi próbálkozás azonban – ma már tudjuk – kérészéletűnek bizonyult.
1984. December 1-én, szombaton végre megnyílt a mai helyén, Kiskút-ligeten az új győri műjégpálya. A pálya költségeihez a városi tanácsnak egyetlen fillérje sem volt. Ám a hívó szóra megmozdult szinte az egész város. Kommunista műszakok bevétele, diákmunkák bevétele, önkéntes pénzbeli támogatások, hasznos hulladék-gyűjtő akciók, és a pénzügyminisztériumi különengedéllyel kibocsátott „téglajegyek” teremtették meg az építkezés biztos anyagi alapjait.
Jelentős anyagi támogatást adtak a kérő szóra az akkori győri vállalatok, szövetkezetek, intézmények is. Közel sem teljes felsorolásként néhányat érdemes megemlíteni: Vagongyár, Graboplast, GYÁÉV, Közmű- és Mélyépítő, Kötött-kesztyűgyár, de rajtuk kívül is mindenhonnan igyekeztek a saját lehetőségek adta módon hozzájárulni a pálya építéséhez. Egyedülállóan széleskörű városi összefogás alakult ki, amely minden tekintetben példaértékű volt, és az ma is.
Az összefogás erejét, és mértékét jól mutatja az is, hogy a fenti emléklap tulajdonosa, a város közismert gumiszerelő mestere, Hatvani Gedeon akkor „egy új zsiguli árával”, egészen pontosan 80.000- forinttal támogatta ezt a társadalmi összefogást. Csak az ő adománya, mai értéken mintegy 3,4 millió forintnak megfelelő közvetlen anyagi támogatást jelentett a jégpálya létrehozásához!
Hangsúlyozzuk még egyszer, és soha ne feledjük: A győri műjégpályáért tényleg összefogott az egész város!
A megnyitóról természetesen részletesen beszámolt a Kisalföld is. A megyei lap a „városszeretet szép példája” jelzővel illette a jégpálya megépítését. A megnyitóról a Kisalföld hasábjain az alábbiakat olvashatjuk:
_„Az 1980-as győri pártértekezleten fogalmazták meg először hivatalosan az ifjúsági és diák sportcentrumban építendő műjégpálya szándékát. A feltételek tavalyra értek meg a kezdéshez, és egy év alatt az álom valóra vált! Képtelenség lenne felsorolni mindazokat, akiknek a munkája, anyagi támogatása nélkül a létesítmény nem készülhetett volna el. A párt-, állami- és társad almi szervek ösztönzése öntötte formába a sokirányú összefogást. A műjégpályát a Győriterv szakemberei tervezték. 107 vállalat, intézmény kollektívája tett konkrét vállalásokat, a megyei beruházási vállalat munkatársai szervezték dicséretesen 34 vállalat, szövetkezet dolgozóinak munkáját. Mindenki áldozatos tevékenységét köszönve külön elismerés illeti az említetteken kívül a GYÁÉV az Észak-dunántúli Közmű és Mélyépítő Vállalat a Tatai Hűtéstechnikai Vállalat mérnökeit, szakmunkásait. A nélkülözhetetlen anyagi támogatást adók közül a Rába Magyar Vagon és Gépgyár, a Graboplast, a GYÁÉV, a Közmű- és Mélyépítő valamint a Glovita kiemelése különösen indokolt. Felépült hát a városszeretet szép példájaként Kiskúton a győri műjégpálya. Két, 1800 négyzetméter felületű korcsolyapálya van (ebből egyik a műjéggel borított), esztétikus és tágas főépület áll rendelkezésre, benne melegedők, öltözők, büfé. Az épület egyébként a győri fiatalságnak, a különféle jó programoknak is otthont adhat korcsolyázási idényen túl, miként a nyári időszakban más sportágaknak is lehet pályákat kialakítani. Tegnap délelőtt az építők, az építkezést segítők részvételével impozáns átadási ünnepség volt, ahol megjelent Háry Béla. az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára, dr. Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes, dr. Aján Tamás, az Országos Testnevelési Sporthivatal elnökhelyettese. Józsa Károlynak, Győr város Tanácsa elnökhelyettesének megnyitó szavai után Lóska Szilárd, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárhelyettese méltatta a műjégpálya jelentőségét, a megépítésében tanúsított társadalmi összefogás példaadó erejét, a város politikai és gazdasági vezetőinek. dolgozóinak, tanuló – ifjúságának egyet akaró szándékát. Ezt követőén átvágta a nemzetiszínű szalagot, és átadta a létesítmény jelképes kulcsát Horváth Antalnak, a műjégpályát üzemeltető Győr és környéke Vízmű- és Fürdő Vállalat igazgatójának, aki ígéretet tett az új lehetőséget adó intézmény hasznosítására. Az Állami Ifjúsági Bizottság titkárhelyettese számos kitüntetést nyújtott át az ifjúsági szövetség és az úttörőszövetség nevében. Többek között a KISZ KB által adományozott Ifjúság ért Érdem érem kitüntetést Horváth Ede, a Rába Magyar Vagonés Gépgyár vezérigazgatója vehette át, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének Gyermekekért Érdemérmét dr. Elek Sándor, az MSZMP Győr városi Bizottságának titkára, és Krankovits István, a GYÁÉV vezérigazgatója kapta meg. Ezután dr. Lakatos László, a győri városi pártbizottság első titkára és Zámbó József tanácselnök az ez alkalomra készített ízléses emléklapokat adta át a társadalmi munkában élen járt vállalatok, szövetkezetek, intézmények vezetőinek. Az ünnepség a Piruett fővárosi szabadidő korcsolya klub tagjainak remek bemutatójával folytatódott, két órakor pedig elözönlötte a pályát a város korcsolyázni vágyó apraja. nagyja. A műjégpálya szünnap nélkül naponta 9-től 12 óráig, 14-től 17 óráig és 18-tól 21 óráig tart nyitva. Egy-egv három órás időszakra a felnőtteknek 20, gyermekeknek 10 forint a belépődíj. Három órára 15 forintért cipős korcsolyát lehet kölcsönözni (200 pár van), délutánonként büfé tart nyitva. A felnőtt kísérők számára a belépő 10 forint. Délelőttönként a jelentkező iskolák ingyen kapnak korcsolyát, ilyenkor öt forintos belépőért várják a szervezetten érkező tanulókat.” (_Kisalföld, 1984. december 2., 1. és 5.o.)
A nyitás hétvégéje is igazolta a várakozásokat, az első hétvégén már háromezer látogatót fogadott az új győri jégpálya! A műjégpálya létrehozásával a győriek közel száz éves álma vált valóra.
De a korcsolyapálya nyári hasznosítására is törekedtek a nyitást követő években, később a melegedőben pin-pong asztalokat állítottak fel, jég helyett műanyag borítást kaptak a pályák, amelyeken kispályás focit, kézilabdát, tollaslabdát, röplabdát, teniszt , majd később görkorit és görhokit is űzhettek a sportolni vágyók, de kisállat kiállításoknak, valamint országos hírű rock és popkoncerteknek is népszerű helyszíne volt a nyitást követő évtizedekben.
